Mi a pikkelysömör? Tünetek és kezelési módszerek

Mi a pikkelysömör?

A pikkelysömör, más néven pikkelysömör, krónikus és gyógyíthatatlan betegség, és világszerte körülbelül 1-3%-ban fordul elő. Bár gyakran a harmincas években kezdődik, születéstől kezdve bármely életkorban előfordulhat. Az esetek 30%-ában van családi anamnézis.

A pikkelysömörben a bőr sejtjei különféle antigéneket hoznak létre. Ezek az antigének szerepet játszanak az immunrendszer aktiválásában. Az aktív immunsejtek visszatérnek a bőrbe, és sejtburjánzást okoznak, és ennek következtében pikkelysömörre jellemző plakkok képződését okozzák a bőrön. Ezért a pikkelysömör olyan betegség, amelyet a szervezet saját szövetei ellen fejleszt ki. Az ilyen rendellenességek autoimmun betegségeknek minősülnek.

A pikkelysömörben szenvedő betegeknél az immunrendszer T-limfocita sejtjei aktiválódnak, és elkezdenek felhalmozódni a bőrben. Ezeknek a sejteknek a bőrben történő felhalmozódása után egyes bőrsejtek életciklusa felgyorsul, és ezek a sejtek kemény plakkok szerkezetét alkotják. A pikkelysömör ezen bőrsejtek szaporodási folyamatának eredményeként jelentkezik.

A bőrsejtek a bőr mély rétegeiben termelődnek, lassan emelkednek a felszínre, majd egy bizonyos idő elteltével befejezik életciklusukat és kiürülnek. A bőrsejtek életciklusa körülbelül 1 hónapig tart. Psoriasisos betegeknél ez az életciklus akár néhány nappal is lerövidülhet.

Az életciklusukat befejező sejteknek nincs idejük lehullani, és elkezdenek felhalmozódni egymáson. Az így fellépő elváltozások plakkként jelenhetnek meg, különösen az ízületi területeken, de a páciens kezén, lábán, nyakán, fején vagy arcbőrén is.

Mi okozza a pikkelysömört?

A pikkelysömör kiváltó okát nem tárták fel véglegesen. A legújabb kutatások hangsúlyozzák azt az elképzelést, hogy a genetikai és az immunrendszerrel összefüggő tényezők együttesen hatékonyak lehetnek a betegség kialakulásában.

A pikkelysömörben, amely egy autoimmun állapot, az idegen mikroorganizmusok ellen rendesen küzdő sejtek antitesteket szintetizálnak a bőrsejtek antigénjei ellen, és jellegzetes kiütéseket okoznak. Úgy gondolják, hogy bizonyos környezeti és genetikai tényezők a normálisnál gyorsabban regenerálódó bőrsejtek fejlődését idézhetik elő.

A leggyakoribb kiváltó tényezők a következők:

• Bőr- vagy torokfertőzés
• Hideg és száraz éghajlati viszonyok
• Különböző autoimmun betegségek kísérőjelensége
• Bőr traumák
• Feszültség
• Dohányzás vagy cigarettafüstnek való kitettség
• Túlzott alkoholfogyasztás
• A szteroid eredetű gyógyszerek gyors abbahagyása után
• Néhány vérnyomás vagy malária kezelésére használt gyógyszer alkalmazása után

Arra a krdsre, hogy a pikkelysmr fertz-e, azt a vlaszt adjuk, hogy ez a betegsg brkiben jelentkezhet, s az emberek kztt terjedsnek nem lehet. Az esetek egyharmadában kimutatható gyermekkori megjelenés.

A családi anamnézis fontos kockázati tényező. Ha ez a betegség a közeli családtagoknál előfordul, megnő annak esélye, hogy egy személy pikkelysömörben szenved. A genetikailag öröklött pikkelysömör a kockázati csoportba tartozó egyének körülbelül 10%-ánál észlelhető. Ebből a 10%-ból 2-3%-ban alakul ki pikkelysömör.

Különféle tanulmányok kimutatták, hogy 25 különböző szívtáji lehet a pikkelysömör kockázata. Ezekben a génrégiókban bekövetkező változások a T-sejteket a normálistól eltérő viselkedésre válthatják ki. A T-sejtek által megfertőzött bőrön kiütések lépnek fel az erek kitágulása, a sejtciklus felgyorsulása és a korpásodás formájában.

Mik a pikkelysömör tünetei és típusai?

A pikkelysömör krónikus lefolyású, és a legtöbb beteg bőrplakkot és korpásodást tapasztal. A betegség az esetek negyedében nagyon gyakori. A spontán felépülés ritka, de egyes esetekben remisszió és exacerbáció is előfordulhat. A stressz, az alkohol, a vírusos vagy bakteriális fertőzések fellángolásokat okozhatnak. A dohányzás is azon tényezők közé tartozik, amelyek súlyosbíthatják a betegséget.

A legtöbb betegnél viszketés, valamint plakkok jelennek meg a bőrön. Gyakori betegségek esetén nehézségekbe ütközhet a testhőmérséklet fenntartása, hidegrázás, hidegrázás és megnövekedett fehérjefogyasztás. Egyes esetekben a pikkelysömör miatt reuma alakulhat ki. A pikkelysömörhöz kapcsolódó reuma esetén előfordulhat a csukló, az ujjak, a térd, a boka és a nyak ízületeiben. Ilyen esetekben bőrelváltozások is előfordulnak.

A pikkelysömör tünetei a test bármely részén megjelenhetnek, de leggyakrabban a térdben, a könyökben, a fejbőrben és a nemi szervek területén jelentkeznek. Amikor pikkelysömör fordul elő a körmökön, apró gödrök, sárgásbarna elszíneződés és köröm megvastagodás léphet fel.

A pikkelysömörnek különböző formái vannak a bőrelváltozások típusától függően:

• Plakkos Psoriasis

A plakkos psoriasis vagy psoriasis vulgaris a pikkelysömör leggyakoribb altípusa, és a betegek körülbelül 85%-át érinti. A vastag vörös plakkok szürke vagy fehér kiütései jellemzik. Az elváltozások leggyakrabban a térdben, a könyökben, az ágyéki régióban és a fejbőrön fordulnak elő.

Ezek az 1-10 centiméteres méretű elváltozások egyeseknél elérhetik a test egy részét is lefedő méretet. Az olyan műveletek által okozott sérülések, mint az ép bőrön végzett karcolás, elváltozások kialakulását idézhetik elő ezen a területen. Ez a Koebner-jelenségnek nevezett helyzet azt jelezheti, hogy a betegség abban a pillanatban aktív.

A plakkos pikkelysömörben szenvedő betegek elváltozásaiból vett mintákban a pontszerű vérzés kimutatását Auspitz-jelnek nevezik, és fontos a klinikai diagnózis szempontjából.

• Guttate Psoriasis

A guttate pikkelysömör kis vörös karikák formájában elváltozásokat képez a bőrön. Ez a második leggyakoribb pikkelysömör altípus a plakkos pikkelysömör után, és a betegek körülbelül 8%-ában van jelen. A guttate psoriasis általában gyermekkorban és fiatal felnőttkorban kezdődik.

A keletkező elváltozások kicsik, egymástól bizonyos távolságra vannak és csepp alakúak. A törzsön és a végtagokon gyakrabban előforduló kiütések az arcon és a fejbőrön is megjelenhetnek. A kiütés vastagsága kisebb, mint a plakkos pikkelysömöré, de idővel megvastagodhat.

Különféle kiváltó tényezők lehetnek a guttate pikkelysömör kialakulásában. A bakteriális torokfertőzések, a stressz, a bőrsérülések, a fertőzések és a különféle gyógyszerek közé tartoznak ezek a kiváltó tényezők. A gyermekeknél leggyakrabban észlelt faktor a felső légúti fertőzések, amelyeket streptococcus baktériumok okoznak. A guttate pikkelysömör az összes altípus közül a legjobb prognózisú pikkelysömör formája.

• Pustuláris Psoriasis

A pustuláris pikkelysömör, a pikkelysömör egyik súlyos formája, vörös pustulákat termel, ahogy a neve is sugallja. Az elváltozások a test számos részén előfordulhatnak, beleértve az elszigetelt területeket, például a kézfejeket és a lábakat, és elérhetik a nagy területet lefedő méreteket. A pustuláris pikkelysömör más altípusaihoz hasonlóan hatással lehet az ízületekre, és korpásodást okozhat a bőrön. Az így keletkező pustuláris elváltozások fehér, gennyes hólyagok formájában jelentkeznek.

Egyes embereknél a roham, amelyben pustulák fordulnak elő, és a remisszió időszaka ciklikusan követheti egymást. A pustulák kialakulása során a személy influenzaszerű tüneteket tapasztalhat. Láz, hidegrázás, szapora pulzus, izomgyengeség és étvágytalanság az ezen időszak alatt előforduló tünetek közé tartozik.

• Intertriginous Psoriasis

A pikkelysömör ezen altípusa, amelyet hajlító vagy inverz pikkelysömörnek is neveznek, általában a mellben, a hónaljban és az ágyékban fordul elő, ahol a bőr ráncosodik. A keletkező elváltozások vörösek és fényesek.

Az intertriginos pikkelysömörben szenvedő betegeknél előfordulhat, hogy a kiütés nem jelentkezik a nedvesség miatt azon területeken, ahol a sérülések megjelennek. Óvatosan kell eljárni, mivel egyes embereknél ez az állapot összetéveszthető bakteriális vagy gombás betegségekkel.

A pikkelysömörben szenvedő egyéneket a test más részein különböző altípusok kísérik. Óvatosan kell eljárni, mivel a súrlódás következtében a sérülések súlyosbodhatnak.

• Erythrodermic Psoriasis

Az eritrodermiás pikkelysömör, más néven hámló pikkelysömör, a pikkelysömör ritka altípusa, amely égésszerű elváltozásokat képez. Ez a betegség elég súlyos lehet ahhoz, hogy sürgős orvosi ellátást igényeljen. Az ilyen betegek kórházi kezelésének egyik legfontosabb oka a testhőmérséklet-szabályozás károsodása.

Az eritrodermiás pikkelysömörben, amely egyszerre a testfelület nagy részét lefedheti, a bőr úgy néz ki, mint a leégés után. A sérülések idővel megkérgesedhetnek, és nagy penészgombák formájában lehullhatnak. A pikkelysömör ezen nagyon ritka altípusánál előforduló kiütések meglehetősen viszketőek és égető fájdalmat okozhatnak.

• Psoriaticus ízületi gyulladás

Az arthritis psoriatica egy reumatológiai betegség, amely meglehetősen fájdalmas és korlátozza az egyén fizikai tevékenységét, és a pikkelysömörben szenvedő betegek körülbelül 1-jét érinti. Az arthritis psoriatica a tünetektől függően 5 különböző alcsoportra osztható. Jelenleg nincs olyan gyógyszer vagy más kezelési módszer, amely véglegesen meg tudná gyógyítani ezt a betegséget.

A pszoriázisos ízületi gyulladás a pikkelysömörben szenvedő betegeknél, amely alapvetően egy autoimmun betegség, azután jelentkezik, hogy az immunrendszer az ízületeket és a bőrt is megcélozza. Ez az állapot, amely különösen súlyosan érintheti a kéz ízületeit, a test bármely ízületében előfordulhat. A bőrelváltozások a betegeknél általában az ízületi panaszok megjelenése előtt jelentkeznek.

Hogyan diagnosztizálható a pikkelysömör?

A betegség diagnózisa gyakran a bőrelváltozások megjelenése alapján történik. A pikkelysömör jelenléte a családban segíti a diagnózist. A legtöbb esetben a pikkelysömör csak fizikális vizsgálattal és az elváltozások vizsgálatával diagnosztizálható. A fizikális vizsgálat keretében megkérdőjelezik a pikkelysömörhöz kapcsolódó tünetek meglétét. Gyanús esetekben bőrbiopsziát végeznek.

A biopsziás folyamat során kis bőrmintát vesznek, és a mintákat a laboratóriumba küldik mikroszkóp alatti vizsgálatra. A biopsziás folyamattal tisztázható a pikkelysömör típusa.

A biopsziás folyamaton kívül különféle biokémiai vizsgálatok is elvégezhetők a pikkelysömör diagnózisának alátámasztására. A teljes vérkép, a rheumatoid faktor szint, az eritrociták ülepedési sebessége (ESR), a húgysavszint, a terhességi teszt, a hepatitis paraméterek és a PPD bőrteszt az egyéb alkalmazható diagnosztikai eszközök közé tartozik.

Hogyan kezelik a pikkelysömört (psoriasis)?

A pikkelysömör kezelésének eldöntésekor a páciens személyes véleményét is figyelembe veszik. Mivel a kezelés hosszú távú lesz, nagyon fontos, hogy a beteg megfeleljen a kezelési tervnek. Sok betegnek anyagcsere-problémák is vannak, például elhízás, magas vérnyomás és hiperlipidémia. Ezeket a helyzeteket is figyelembe veszik a kezelés megtervezésekor. A kezelés megtervezése a betegség súlyosságától és az életminőséget rontó hatástól függően történik.

A test bizonyos területére lokalizált esetekben megfelelő bőrkrémeket használnak. Gyakran előnyben részesítik a kortizont tartalmazó krémeket. A bőr nedvességének megőrzése érdekében krémek használata javasolt. A terhes nőket kevésbé erős kortizon krémekkel és fényterápiával kezelik. Ezt megelőzően nőgyógyászhoz lehet fordulni, hogy információt szerezzen arról, hogy a kezelés nem okoz kárt.

A kortikoszteroidokat tartalmazó krém, gél, hab vagy spray eredetű gyógyszerek hasznosak lehetnek enyhe és közepesen súlyos pikkelysömör esetén. Ezeket a gyógyszereket naponta használják súlyosbodás idején, és hosszabb ideig használják olyan időszakokban, amikor a betegség nincs jelen. Az erős kortikoszteroid gyógyszerek hosszú távú alkalmazása a bőr elvékonyodását okozhatja. Egy másik probléma, amely a hosszú távú használat során jelentkezik, az, hogy a gyógyszer elveszti hatékonyságát.

Fényterápia (fényterápia) során különböző hullámhosszúságú természetes és ultraibolya sugarakat is alkalmaznak. Ezek a sugarak eltávolíthatják az immunrendszer sejtjeit, amelyek behatoltak a bőr egészséges sejtjeibe. A pikkelysömör enyhe és közepesen súlyos eseteiben az UVA és UVB sugarak pozitív hatással lehetnek a panaszok kezelésére.

A fényterápia során a PUVA (Psoralen + UVA) terápiát psoralennel kombinálva alkalmazzák. A pikkelysömör kezelésében alkalmazható sugarak a 311 nanométer hullámhosszú UVA sugarak és a 313 nanométer hullámhosszú keskeny sávú UVB sugarak. A keskeny sávú ultraibolya B (UVB) sugarak gyermekek, terhes nők, szoptató nők vagy idősek kezelésére használhatók. A fényterápiára legjobban reagáló pikkelysömör altípusa a guttate psoriasis.

Egyes esetekben az orvosok előnyben részesíthetik a D-vitamint tartalmazó gyógyszereket. A kőszénkátrány is a kezelési lehetőségek közé tartozik. A D-vitamint tartalmazó krémek csökkentik a bőrsejtek megújulási sebességét. A szenet tartalmazó termékek krém, olaj vagy sampon formában használhatók.

A pikkelysömör súlyos esetekben a fényterápia mellett szisztémás gyógyszereket is alkalmaznak, és helyileg alkalmazott krémeket is adnak a kezeléshez. Fontos, hogy a bőr nedves és puha legyen. A szisztémás gyógyszeres terápia különösen ízületi gyulladás és körömérintettség esetén előnyös.

A rákellenes szerek, például a metotrexát és a ciklosporin, az A-vitamin retinoidokként ismert formái és a fumarát eredetű gyógyszerek a pikkelysömör kezelésében alkalmazott szisztémás gyógyszerek közé tartoznak. Azoknál a betegeknél, akiknél szisztémás kezelést kezdenek, rutin vérvizsgálatot kell végezni, és szorosan ellenőrizni kell a máj- és vesefunkciókat.

A retinoid gyógyszerek gátolják a bőrsejtek termelését. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy e gyógyszerek alkalmazásának abbahagyása után a pikkelysömör elváltozásai újra megjelenhetnek. A retinoid eredetű gyógyszereknek különböző mellékhatásai is vannak, mint például az ajakgyulladás és a hajhullás. Terhes nők vagy 3 éven belül teherbe esni kívánó nők az esetleges veleszületett rendellenességek miatt ne alkalmazzanak retinoidokat tartalmazó gyógyszereket.

A kemoterápiás gyógyszerek, például a ciklosporin és a metotrexát alkalmazásának célja az immunrendszer válaszának elnyomása. A ciklosporin nagyon hatékonyan csökkenti a pikkelysömör tüneteit, de immungyengítő hatása különböző fertőző betegségekre hajlamosíthat. Ezeknek a gyógyszereknek más mellékhatásai is vannak, például veseproblémák és magas vérnyomás.

Megfigyelték, hogy a metotrexát kis dózisú alkalmazásakor kevesebb mellékhatás lép fel, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy súlyos mellékhatások is előfordulhatnak hosszú távú használat esetén. Ezek a súlyos mellékhatások közé tartozik a májkárosodás és a vérsejttermelés megzavarása.

A pikkelysömörben vannak olyan helyzetek, amelyek kiváltják a betegséget, és fellángolják. Ide tartozik a mandulagyulladás, a húgyúti fertőzés, a fogszuvasodás, a bőr karcolás által okozott károsodása, horzsolások és karcolások, érzelmi problémák, fájdalmas események és stressz. Mindezeket a feltételeket megfelelően kell kezelni. A pszichiáterektől vagy pszichológusoktól pszichológiai támogatásban részesülő betegek szintén azok a megközelítések közé tartoznak, amelyek előnyösek lehetnek.

A pikkelysmr egy olyan betegsg, amely nagyon sugallhat. A beteg javulással kapcsolatos pozitív érzései szorosan befolyásolhatják a betegség lefolyását. Elfogadott, hogy ezek a betegeknél alkalmazott alternatív módszerek pszichológiailag enyhítik és szuggesztiós hatásúak. Emiatt fontos, hogy a pikkelysömörben szenvedők orvos felügyelete alatt álljanak, és részesüljenek a hagyományos módszerek előnyeiből.

Az étkezési szokások és az életmód és a pikkelysömör közötti kapcsolat még nem teljesen tisztázott. A túlsúlytól való megszabadulás, a transz- vagy természetes zsírokat tartalmazó termékek fogyasztásának elkerülése, az alkoholfogyasztás csökkentése olyan táplálkozási tervváltoztatás, amely választ ad arra a kérdésre, hogy mi jó a pikkelysömörre. Ugyanakkor a betegeknek ügyelniük kell arra, hogy mely élelmiszerek fogyasztása okozza a betegség fellángolását.

A stressz a psoriasis egyik fő kiváltó tényezője. Az élet stresszével való megbirkózás előnyös lehet az exacerbációk csökkentésében és a tünetek szabályozásában. A légzőgyakorlatok, a meditáció és a jógagyakorlatok a stresszkontrollra használható módszerek közé tartoznak.