Mi a köszvény? Mire jó a köszvény?

A köszvény , más néven a királyok vagy a gazdagok betegsége, súlyos reumás betegség, amely a szultánok halálához vezetett. Bár a köszvény, más néven köszvény a reumás betegségek kategóriájába tartozik, anyagcsere-betegségnek tekinthető. A férfiaknál gyakrabban előforduló betegség negatívan befolyásolhatja az ember munkáját és társadalmi életét.

A köszvény olyan kifejezés, amelyet különféle állapotokra használnak, amelyeket a húgysav felhalmozódása jellemez. Ez a felhalmozódás általában az ember lábán történik. A köszvényben szenvedők ödémát és fájdalmat érezhetnek lábízületeikben. A nagylábujj az egyik olyan ízület, amelyet ez a rendellenesség leginkább érint. A köszvényes roham hirtelen és éles fájdalmat okoz, és az emberek úgy érezhetik, hogy ég a lábuk. Bár a köszvény tünetei átmenetiek, különféle módszerek léteznek a tünetek kezelésére.

Mi a köszvény?

A köszvény, egy krónikus (hosszú távú) és gyakori ízületi gyulladás, egy olyan rendellenesség, amelyet a mononátrium-urátnak nevezett monohidrát kristályok felhalmozódása jellemez a szövetekben. A köszvény, amelynek története az ókorba nyúlik vissza, egy részletesen tanulmányozott és kontrollálható reumatológiai betegség.

Normál körülmények között a szervezetben lévő salakanyagok, különösen a fehérjehulladékok húgysavvá alakulnak, és eltávolítják a szervezetből. Problémák a húgysav kiválasztásában vagy túl sok ilyen anyag termelődése a vérben és a szervezetben való felhalmozódáshoz vezethet. Ha a húgysav mennyisége a véráramban meghaladja a normál értéket, hiperurikémiának nevezik. Ez az állapot idővel köszvénysé válhat, és nagyon fájdalmas ízületi gyulladást okozhat.

A hiperurikémia a vizelet és a vér erősen savassá válását is okozza. Egyes húsfélék, alkoholos italok, például sör, muskátli és szárított hüvelyesek a magas húgysavtartalmú élelmiszerek közé tartoznak. Az étrenden kívül a genetikai tényezők, a túlsúly vagy az elhízás, valamint a stressz a vér emelkedett húgysavszintjéhez kapcsolódó tényezők közé tartoznak.

A húgysav, amely túlzott mennyiségben található a vérben, kiszivárog a szöveti résekből, és felhalmozódik az ízületekben és a környező struktúrákban. Az ízületekben történő felhalmozódás gyulladást okozhat ezeken a területeken, ami az ízületekben megnövekedett folyadékhoz, mozgáskorlátozáshoz és fájdalomhoz vezethet. Ezt a rendellenességet, amely különösen a nagy lábujj és a térd ízületeit érinti, köszvénynek nevezik. Néha a húgysav is felhalmozódhat a vesékben. Óvatosan kell eljárni, mert ez vesekőképződést okozhat.

Melyek a köszvényes betegség szakaszai?

A köszvényes betegség 4 szakaszban halad előre: akut roham, interkritikus időszak, krónikus köszvény és tophus köszvény.

• Akut roham: A betegségnek az a fázisa, amely hirtelen kezdődik az ízületben és 5-10 napig tart. Az ízületekben rövid távú duzzanat és fájdalom figyelhető meg.

• Interkritikus periódus: Ez az a fázis, amikor a beteg panaszai teljesen megszűnnek. Mindazonáltal súlyos rohamok ismét jelentkezhetnek közvetlenül e fázis után.
• Krónikus köszvény: Ha a rohamok közötti idő fokozatosan lerövidül és nem kezelik, tartós duzzanat, fájdalom és mozgáskorlátozás léphet fel egy vagy több ízületben.
• Tophus köszvény: A betegség előrehaladtával a húgysav túlzottan felhalmozódik az ízületekben és a környező szövetekben, és duzzanatot képez, amelyet tophinak neveznek. A tophi különösen a nagylábujjban, a lábközépcsontban, az ujjak tetején és a könyök közelében fordul elő.

Mik a köszvényes betegség tünetei?

A reggeli savas ionok szervezetben történő felhalmozódása következtében az ízületekben duzzanat lép fel, és erős fájdalom lép fel. Valójában a fájdalom olyan erős, hogy a beteg felébred álmából. A köszvény olyan betegség, amelyet a húgysav felhalmozódása okoz a vesékben Az olyan tünetek mellett, mint a vér a vizeletben és a kövek, hasi és derékfájás is előfordulhat. A fájdalom krónikussá válik, és az ízületekben felgyülemlett húgysav állandó ízületi duzzanatot és deformációt okozhat.

A köszvényt általában ízületi gyulladásnak (ízületi gyulladásnak) tekintik. A rohamok hirtelen és fájdalmasak. Az érintett ízületi területen számos tünet jelentkezhet, beleértve az égést, a merevséget és a duzzanatot. A köszvény tünetei személyenként változhatnak. Néhány embernél akár tünetmentesen is lezajlik. Míg ezeknél az embereknél megemelkedett a húgysavszint a vérben, nincs panasz a köszvényre. A rohamok során fellépő tüneteket akut köszvényes tüneteknek nevezzük. A fájdalom, bőrpír és ödéma a köszvényes roham fő tünetei. Különösen éjszaka kezdődő rohamok után ébredhetnek fel az emberek a tünetek miatt. Már a nagyon csekély érintkezés is az érintett területtel elviselhetetlen panaszokat okozhat. Ugyanakkor az érintett ízület mozgása korlátozott.

Az akut köszvényes rohamban fellépő panaszok jellemzően egyetlen ízületben jelentkeznek. A nagylábujj a leggyakrabban érintett ízületi terület. Bár a panaszok időtartama általában 12-24 óra között változik, vannak olyan súlyos köszvényes esetek is, amelyeknél a tünetek 10 napig is fennállnak. A betegek az akut köszvényes rohamok közötti időszakban panasz nélkül folytatják életüket.

Az akut köszvény visszatérő rohamai maradandó ízületi károsodást okozhatnak. Az ízületi fájdalmak mellett idővel javulnak az olyan tünetek, mint a gyulladás, bőrpír, ödéma és mozgási problémák, miközben olyan tünetek jelentkezhetnek, mint az érintett terület bőrének hámlása és viszketése. Ebben a betegségben, amely a nagylábujjon kívül a test más ízületeit is érintheti, a köszvény által érintett területek közé tartoznak a csuklóízületek, az ujjak, a könyök, a sarok és a lábfej felső része.

Ha a köszvényes rohamok a szokásosnál gyakrabban fordulnak elő, ezt krónikus köszvénybetegségnek nevezik. Óvatosan kell eljárni, mivel a krónikus köszvényes rohamok súlyos egészségügyi problémákhoz vezethetnek, ha nem kezelik megfelelően. Krónikus köszvényes betegeknél a fájdalom állandóvá válhat, és ebben az esetben az alvás minősége negatívan hat. Az álmatlanság következtében olyan problémák léphetnek fel, mint a fáradtság, a fokozott stressz és a hangulatváltozások. Az alvás minőségén kívül a séta, a házimunka és számos egyéb szokásos napi tevékenység is negatívan befolyásolhatja.

A tophi egy krónikus köszvényes panasz, amelyet a húgysavkristályok bőr alatti felhalmozódása jellemez. A kézen, lábon, csuklón és fülön előforduló tophus kemény bőr alatti duzzanatként jelenik meg, amely nem fájdalmas, de a roham során begyullad és ödémás lesz. Ahogy a tophus folyamatosan növekszik, károsíthatja a környező bőrt és az ízületi szöveteket. Nagyon fontos, hogy megfelelő kezelésben részesüljön, mivel az állapot előrehaladtával ízületi deformációk léphetnek fel.

A húgysav, amely nagy mennyiségben található a vérben, felhalmozódhat a tüdőben és a vesékben is. Ettől a nagyon ritka állapottól eltekintve, óvatosnak kell lenni, mivel a krónikus köszvényes betegeknél különböző egészségügyi problémák, például szürkehályog és száraz szem szindróma fordulhatnak elő.

Mi okozza a köszvényt?

A köszvény legfontosabb oka a szervezet túlzott húgysavtermelése, vagy az, hogy a termelődött húgysavat a vesén keresztül nem tudja kiválasztani. Az egészségtelen táplálkozási szokások, a túlzott alkoholfogyasztás, a hirtelen és súlyos betegségek, a különféle gyógyszeres kezelések, az ízületi traumák, a műtéti beavatkozások és a vesebetegségek között szerepelnek azok a helyzetek, amelyek a vér húgysavszintjének növekedését okozhatják. Az életkor növekedése növelheti a köszvény kialakulásának kockázatát is. A köszvény olyan rendellenesség, amely egyes embereknél családon belül is előfordulhat. Több tucat különböző gén, különösen az SLC2A9 és az ABCG2 gének hajlamosíthatnak a köszvényre. A köszvényhez kapcsolódó gének a húgysav-anyagcseréhez kapcsolódnak.

Elfogadott, hogy a genetikai tényezők hatásosak lehetnek a köszvény kialakulásában, és a családi tényezők mellett egyes betegségeknek is lehet elősegítő hatása. Az elhízás, a cukorbetegség, a szívbetegségek, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint azok közé a betegségek közé tartozik, amelyekben a betegeknél magasabb a köszvény kockázata.

Egyes rendellenességek során fokozódhat a húgysavtermelés a szervezetben. Ez az állapot, amely abnormális enzimaktivitásokkal jár, általában olyan állapotokban fordul elő, mint a limfóma, leukémia, hemolitikus anémia és pikkelysömör. A rákos betegek kezelésében alkalmazott kemoterápia és sugárterápia után mellékhatásként a húgysavtermelés fokozódhat.

Hogyan diagnosztizálható a köszvényes betegség?

A mononátrium-urát kristályok kimutatása az ízületi folyadékban (folyadék az ízületi térben) a köszvény arany standard diagnosztikai módszere. A vizsgálat során az orvosok vékony tűvel folyadékmintát vesznek az érintett ízületi területről. A szinoviális folyadék sárgává és zavarossá válik az akut köszvény fellángolása során. A kristályokat és fehérvérsejteket is tartalmazó folyadék mikroszkópos vizsgálata megkülönbözteti a mikrobiális tényezők okozta ízületi gyulladástól.

Különféle laboratóriumi vizsgálatok is használhatók a köszvény diagnosztikai megközelítésében. Bár az olyan biokémiai markerek, mint a fehérvérsejtszám, az eritrocita ülepedési sebesség (ESR) és a c-reaktív fehérje (CRP) hasznosak akut köszvényben, nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek nem specifikusak erre a betegségre. Bár a húgysavszint vérvizsgálattal történő mérése nagyon fontos teszt, néha félrevezetéshez vezethet. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy míg néhány embernek magas a vér húgysavszintje, de nem jelentkeznek köszvényes tüneteik, néhány embernek köszvényes tünetei lehetnek annak ellenére, hogy a vér húgysavszintje alacsony. Ezen okokból kifolyólag, bár a vér húgysavszintjének mérése önmagában nem tekinthető elegendőnek a köszvény diagnosztizálásához, egyes betegeknél felhasználható a köszvény lefolyásának vizsgálatára.

A biokémiai vizsgálatok mellett különféle képalkotó vizsgálatok is használhatók a köszvény diagnosztizálására. Bár nem rutinszerűen végzik, az ultrahangvizsgálat képes kimutatni a porc területén felhalmozódott kristályokat. A röntgenfelvételek a radiológiai diagnosztikai eszközök közé tartoznak, amelyek hasznosak lehetnek a köszvény és más ízületi betegségek megkülönböztetésében.

Hogyan kezelik a köszvényes betegséget?

Köszvényben külön kezelési módszereket alkalmaznak az akut rohamok idején és a rohamok közötti időszakokban. Míg a gyulladáscsökkentő szereket akut periódusokban, erős fájdalom esetén alkalmazzák, addig a gyógyszeres kezelésben alkalmazott gyógyszereket a betegség lefolyásától függően az orvos megváltoztathatja. A nem szteroid gyulladáscsökkentők, a kolhicin vagy a kortikoszteroidok a köszvény kezelésében alkalmazható gyógyszerek közé tartoznak, az illető állapotától függően. A kolhicin hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek gyulladáscsökkentő gyógyszerek, amelyek hatékonynak tekinthetők a köszvény okozta fájdalom csillapításában.

Egyes betegeknél a köszvény fellángolása nagyon súlyos és krónikus lefolyású lehet. A vesekő, tophus vagy más köszvényhez kapcsolódó szövődmények megelőzése érdekében, amelyek ezeknél az embereknél előfordulhatnak, olyan gyógyszerek alkalmazhatók, amelyek csökkentik a húgysavtermelést a szervezetben, vagy növelik a húgysav vizelettel történő kiválasztását. Nagyon fontos, hogy ezeket a mellékhatásokat, például lázat, bőrkiütést, májgyulladást vagy veseproblémákat okozható gyógyszereket orvos felügyelete mellett alkalmazzák.

Mivel a fizikai aktivitás fokozhatja a rohamok súlyosságát, a betegeknek ajánlott pihenni az akut időszakban. A diétás terápia ugyanolyan fontos szerepet játszik a köszvényben, mint a gyógyszeres kezelés. A köszvény kezelésére a betegeknek dietetikus által összeállított speciális diéta betartása, sok víz fogyasztása és életminőségük javítása javasolt könnyű mozgásprogramokkal.

Köszvénybetegség diéta

A köszvény kezelésére alkalmas személyre szabott táplálkozási program elkészítése az egyik legfontosabb lépés, amellyel csökkenthető az exacerbációk száma. Ennek a diétának az a célja, hogy a vér húgysavszintjét a normál határértékekre csökkentse.

Az alkoholfogyasztás korlátozása vagy teljes megszüntetése, különösen a sörfogyasztás, fontos életmódbeli változás a köszvényes tünetek javításában. Ezen kívül ide tartozik a folyadékfogyasztás növelése, az alacsony zsírtartalmú tejtermékek választása, a szervhúsok vagy zsíros, nagy purintartalmú kishalak fogyasztásának kerülése, a hüvelyesek fehérjeforrásként való választása, valamint a teljes kiőrlésű termékek vagy friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása szénhidrát fogyasztásra. az étrendi tervben az egyéb lehetséges alkalmazások között.

Az étrendben alacsony purintartalmú élelmiszerek olyan élelmiszerek, amelyek 100 grammonként 100 milligrammnál kevesebb purint tartalmaznak. Minden gyümölcs azon élelmiszerek közé tartozik, amelyek nem okoznak problémát a köszvény számára. A cseresznye támogatja a szervezet normál működését a köszvényes rohamok megelőzésében, mivel hozzájárul a húgysavszinthez és a gyulladásszinthez. Minden növényi termék, beleértve a burgonyát, a borsót, a gombát, a padlizsánt és a zöld leveles zöldségeket, a köszvényes betegek által fogyasztható élelmiszerek közé tartozik. A köszvényes betegek táplálkozási tervébe a gyümölcsök és zöldségek mellett a tojás, a tejtermékek, a diófélék, a kávé, a tea és a zöld tea, a fűszerek és a növényi olajok is bekerülhetnek.

Testtömeg csökkentése

A túlsúly a köszvényes rohamok kockázati tényezője lehet. Az inzulinrezisztencia, amely különösen a túlsúlyos embereknél fordul elő, olyan állapot, amely a vér magas húgysavszintjéhez kapcsolódik. A súlycsökkenéssel az emberek megtörhetik az inzulinhormonnal szembeni ellenállást, és hozzájárulhatnak a húgysavszint csökkenéséhez.

Amire a köszvényes betegeknek figyelniük kell a fogyás során, az a fogyás sebessége. Óvatosan kell eljárni, mivel a nagyon alacsony kalóriatartalmú diéta gyors fogyása növelheti a köszvényes roham kialakulásának kockázatát.

Edz

A rendszeres testmozgás egy másik gyakorlat, amelyet meg lehet tenni a köszvényes rohamok megelőzésére, és hozzájárulhat a húgysavszint csökkentéséhez.

Megfelelő folyadékfogyasztás

A megfelelő napi folyadékfogyasztás csökkentheti a köszvényes roham kialakulásának kockázatát. Folyadékbevitellel könnyebbé válik a felesleges húgysav ürülése a véráramban a vesékből, és a vizelettel távozik. A folyadékfogyasztás olyan probléma, amelyet nem szabad elhanyagolni, különösen a rendszeres testmozgást végzők számára, akik izzadással veszítenek testnedveikből.

Az alkoholfogyasztás korlátozása

Az alkohol a köszvény ismert kiváltó oka. Ennek az az oka, hogy a szervezet az alkohol kiválasztását helyezi előtérbe, nem pedig a felesleges húgysavat az alkoholfogyasztással távolítja el a szervezetből. Így az alkoholfogyasztás után nagy mennyiségben visszamaradó húgysav könnyebben felhalmozódik és kristályosodik.

Az étrend, a testmozgás és más életmódbeli változtatások nagyon hatékonyak a köszvény és a magas húgysav okozta egyéb egészségügyi állapotok kezelésében. Egyes embereknél az életmódváltás mellett orvosi kezelésre is szükség lehet. Az orvosok által felírt gyógyszerek szigorú betartása a kezelés fontos része.

Ha az ízületi gyulladás egy fajtájának számító köszvény tüneteit észleli magán vagy a környezetében, javasoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot az egészségügyi intézményekkel, és kérjen segítséget szakorvosoktól a megfelelő kezeléssel és életmódváltással kapcsolatban.

Egészséges napokat kívánunk.