Mi az angiográfia?

Mi az angiográfia?

Az angiográfiás képalkotó módszer története ie 400-ig nyúlik vissza. Az elmúlt években a tudomány és technológia fejlődésével párhuzamosan az orvosi képalkotó módszerek terén is jelentős fejlődés ment végbe. Az angiográfiával, az egyik képalkotó módszerrel részletesen vizsgálják az érrendszer anatómiai felépítését és sajátosságait, beleértve a szívkamráit is. Míg az angiográfiát eleinte csak betegségek diagnosztizálására használták, mára az angiográfia az intervenciós kezelés fontos része. Ha angiográfiáról van szó, az első dolog, ami eszünkbe jut, a szívet tápláló erek vizsgálata. Az angiográfia azonban szó szerint az erek képalkotását jelenti. Más szavakkal, az angiográfia olyan képalkotó módszer, amely lehetővé teszi az olyan szervekhez kapcsolódó erek részletes vizsgálatát, mint az agy, a szív és a máj. Emiatt az angiográfia elnevezésekor az orvosi szakirodalomban a vizsgált szerv nevét használjuk. Például; A szívet tápláló szívkoszorúér-betegséget vizsgáló angiográfiás eljárást coronaria angiográfiának, az agyi ereket vizsgáló angiográfiás vizsgálatot agyi angiográfiának, a veseereket vizsgáló angiográfiás eljárást vese angiográfiának nevezik.

Miért készül az angiográfia?

Az angiográfia olyan képalkotó módszer, amely segít a betegségek korai stádiumában történő felismerésében, és életeket menthet meg. Miért történik tehát az angiográfia? Az angiográfia egy olyan eljárás, amelyet annak megállapítására végeznek, hogy van-e elzáródás az erekben. Az angiográfia során könnyen kimutathatóak az aneurizmák, a tágulás vagy szűkület, valamint a léggömbök az erekben. Ezenkívül egyes rákos esetekben az erek elzáródása vagy elmozdulása is előfordulhat a daganatok erekre gyakorolt ​​nyomása következtében. Az olyan betegségekben, mint a szívinfarktus és a stroke, a krízist okozó ér felderítése nagyon fontos a korai beavatkozáshoz. Ilyen esetekben az angiográfia feltárja az elzáródott vénát, és megkezdődik a kezelés. Az angiográfia nem csak a betegségek diagnosztizálására használt eljárás. Egyes esetekben az intervenciós kezelési módszereket, például a sztentek behelyezését az elzáródott erekbe, angiográfiával is alkalmazzák.

Hogyan történik az angiográfia?

Nem könnyű minden radiológiai képalkotó módszerrel megjeleníteni az ereket. Az angiográfiás módszerben a vénákba kontrasztanyag beadása lehetővé teszi a vénák láthatóvá tételét. Az angiográfiás eljárás előtt az eljárást végző szakorvos ajánlásokat ad a páciensnek. A beteg az eljárást megelőző napon fürödik. Az angiográfiás eljárás során általában a csukló és az ágyék területéről kell bevinni A beavatkozás sterilebb elvégzése érdekében a betegnek meg kell tisztítania az ágyék területén lévő szőrt. Ha a beteg ezeket az előkészületeket nem tudja önállóan elvégezni, segítséget kérhet hozzátartozójától vagy az egészségügyi intézmény munkatársaitól. A betegnek éhesnek kell lennie az eljárás során. Emiatt lehetőség szerint a betegnek 24:00 óra után nem ajánlott enni vagy inni semmit. A betegnek a műtét előtt tájékoztatnia kell orvosát az általa használt gyógyszerekről, különösen a vérhígító hatásúakról.

Tehát hogyan történik az angiográfia? Az angiográfiás eljárás során általában nem alkalmaznak érzéstelenítést, a kéz vagy az ágyék területét, ahová a testet bevezetik, érzéstelenítik és fertőtlenítik. Ezt követően egy kanült helyeznek be az artériába, ahonnan be kell lépni, és megnyitják a belépési utat. A nyitott bejáratba cső alakú katétert helyeznek. A katéter előrehaladását a szervezetben monitoron követi az eljárást végző csapat. Ezt követően a katéteren keresztül egy kontrasztanyagot küldenek a testbe, amely lehetővé teszi a vénák megjelenítését. A felhasznált kontrasztanyag mennyisége a beteg korától, testsúlyától, nemétől és a betegséggel összefüggő panaszoktól függően változik. A szívkoszorúér angiográfia során küldött kontrasztanyag a szív működése közben éri el a szívet. A vénákról röntgenfelvételek segítségével felvételeket készítenek és átviszik a számítógépre. Az átvitt képeket szakorvos jelenti.

Mennyi ideig tart az angiográfia?

Az angiográfia hatékony módszer számos betegség diagnosztizálására. Egyes betegek úgy gondolják, hogy az angiográfia hosszú és nehéz eljárás. Tehát mennyi ideig tart az angiográfia? Az angiográfiás eljárás körülbelül 20-60 percet vesz igénybe. Ez az időtartam a beteg életkorától, testtömegétől és a vizsgálandó erektől függően változhat. Az angiográfia nem fájdalmas eljárás. Emiatt a betegek ebben az időszakban általában nem éreznek fájdalmat. Az angiográfia után azonban a betegeknek a vérzésveszély miatt 6-8 órán keresztül nem ajánlott felkelni az ágyból, illetve elmozdulni a beavatkozás helyén.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni az angiográfia után?

A beavatkozás előtt a beavatkozást végző orvos megkéri a pácienst, hogy vigyen magával vizet. Ennek legfontosabb oka, hogy minimálisra csökkentsük annak kockázatát, hogy az eljárás során használt kontrasztanyag károsítsa a veséket. Ha a betegnek nincs olyan egészségügyi problémája, amely miatt nem ihat nagy mennyiségű vizet, a beavatkozást követő 2 órán belül körülbelül 2 liter folyadék fogyasztása javasolt. Amikor a beteg a beavatkozás után a szobába jön, a műtétet végző orvos eltávolítja a katétert. A katéter eltávolítása után azonban homokzsákot helyeznek arra a területre, ahol a beavatkozást végzik, különösen az ágyékban végzett angiográfiában. Az elhelyezett homokzsákot körülbelül 6 órán át kell tartani, és nem szabad eltávolítani. Ugyanakkor, mivel a láb mozgatása vérzést okozhat, a beteg ebben az időszakban ne keljen fel, hogy WC-re szoruljon, és kérjen segítséget a körülötte lévőktől. A hirtelen mozdulatok, például köhögés vérzést okozhatnak, ezért hirtelen fellépő reflex esetén kézi nyomást kell gyakorolni a kezelt területre. Az angiográfiás eljárás után ritkán előfordulhatnak olyan állapotok, mint a duzzanat és az ödéma a kezelt területen. A kórház elhagyása után a beteg folytathatja mindennapi életét. Az angiográfia után ritkán fájdalom, duzzanat és ödéma léphet fel a kezelt területen. Ebben az esetben időveszteség nélkül orvoshoz kell fordulni.

Az angiográfia kockázatai és lehetséges szövődményei

Az angiográfiával kapcsolatos szövődmények valószínűsége szinte nem létezik, ha az angiográfiával foglalkozó szakértő és tapasztalt csapat végzi. Azonban, mint minden eljárásnál, az angiográfia után bizonyos kockázatok és szövődmények léphetnek fel. Az angiográfia lehetséges kockázatai az alábbiak szerint sorolhatók fel:

• Különösen az ágyékon keresztül végzett beavatkozások után, a beteg mozgása vagy a beavatkozási terület nem megfelelő nyomása vérzésveszélyt okozhat. Ebben az esetben kiterjedt zúzódások léphetnek fel a beteg lábán.
• Ha a beteg allergiás a használt kontrasztanyagra, enyhe allergiás reakciók léphetnek fel, mint például viszketés és bőrpír.
• Égés és melegség érezhető a kezelt területen.
• Hányinger és szédülés léphet fel a hosszú távú koplalás miatt.
• A beteg veseműködése romolhat. Ez a helyzet általában átmeneti. Ritkán azonban súlyos vesekárosodás léphet fel. Ebben az esetben a beteg sürgős beavatkozást igényel.
• Fájdalom, duzzanat és bőrpír jelentkezhet a belépési területen, ahol a kanült helyezik. Mivel ez a helyzet általában fertőzés jele, haladéktalanul fel kell keresni a legközelebbi egészségügyi intézményt.
• Az angiográfiás eljárás, amelyet nem szakembercsoport végez, károsíthatja a bevitt vénát.
• Az eljárás során fennáll a szívroham és a szélütés veszélye. Nem áll azonban elegendő bizonyíték arra, hogy ez az állapot közvetlenül kapcsolódik az angiográfiához. A páciens elzáródott artériája szívroham és stroke kockázatát okozhatja az eljárás során.

Az angiográfia fontos életmentő képalkotó módszer, ha szakértők végzik. Az angiográfiának köszönhetően számos fontos betegség, mint például a szívinfarktus, a stroke, a veseelégtelenség és a májbetegségek korai stádiumban felismerhetők és kezelhetők. Ne felejtse el felvenni a kapcsolatot a legközelebbi egészségügyi intézménnyel, hogy részletes tájékoztatást kapjon az angiográfiáról. Egészséges napokat kívánunk.