Mi az a szívroham? Mik a szívroham tünetei?

A bordaívben, a mellkas középvonalától kissé balra elhelyezkedő, életfontosságú szív izmos szerkezetű szerv. Ennek a szervnek a tömege, amely naponta átlagosan 100 ezer alkalommal összehúzódva csaknem 8000 liter vért pumpál a keringésbe, férfiaknál 340 gramm, nőknél megközelítőleg 300-320 gramm. Bármilyen szívszerkezeti hiba miatt szívbillentyű betegségek (billentyűbetegségek), szívizom (szívizom) betegségek, szívbetegségek, mint például a szívszövet táplálásáért felelős koszorúerekkel összefüggő szívinfarktus, vagy a szív különböző gyulladásos megbetegedései előfordul.

A szívroham és a stroke a leggyakoribb halálokok világszerte. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2030-ra évente 23,6 millió ember fog meghalni szív- és érrendszeri betegségek miatt.

Mi az a szívroham?

Szívinfarktus, más néven szívinfarktus; Ez egy olyan állapot, amelyben a szívizomzat véráramlása megszakad a szív oxigénellátásáért és tápanyagellátásáért felelős koszorúerek elzáródása vagy túlzott szűkülete miatt. Minden másodpercben megnő a maradandó károsodás kockázata, amikor a szívszövet nem kap elegendő vért.

Bármilyen hirtelen elzáródás a szívet tápláló artériákban azt okozhatja, hogy a szívizom nem kap elegendő oxigént, ami károsíthatja a szívszövetet. A zsíros anyagok, például a koleszterin felhalmozódnak a szív vérellátásáért felelős erek falán, és plakkoknak nevezett struktúrákat képeznek. A plakkok idővel szaporodnak, szűkítik az ereket és repedéseket okoznak rajtuk. Az ezekben a repedésekben vagy a falról levált plakkokban képződő vérrögök elzárhatják az ereket, és szívrohamot okozhatnak. Ha az edényt nem nyitják ki korán és megfelelően, szívszövetveszteség lép fel. A veszteség csökkenti a szív pumpáló erejét, és szívelégtelenség lép fel. Törökországban évente 200 ezer ember hal meg szívroham miatt. Ez az arány csaknem 30-szorosa a közlekedési balesetek miatti halálozások arányának.

A szívroham 12 tünete

A szívinfarktus legalapvetőbb tünete a mellkasi fájdalom, más néven szívfájdalom. Ez a mellkasfal mögött érezhető fájdalom tompa, nehéz és nyomasztó fájdalom, amely olyan érzés, mintha valaki a mellkasodon ülne. Terjedhet a bal karra, a nyakra, a vállakra, a hasra, az állra és a hátra. Általában 10-15 percet vesz igénybe. A koszorúereket tágító nitráttartalmú gyógyszerek pihentetése vagy alkalmazása enyhítheti a fájdalmat. A szívroham egyéb tünetei közé tartozik a szorongás érzése, szédülés, hányinger, légszomj, könnyű fáradtság és szívritmuszavarok. Szívfájdalom, amely néha szűkült területeken jelentkezik, és a szívroham tünetei személyenként változhatnak. Ez különösen igaz a nők szívroham tüneteire.

A szívroham során fellépő tünetek a következőkben foglalhatók össze:

1. Mellkasi fájdalom, nyomás vagy kellemetlen érzés: A legtöbb szívinfarktuson átesett ember fájdalmat vagy kényelmetlenséget érez a mellkas területén, de ez nem minden szívroham esetén van így. Egyes embereknél a mellkas területén feszítő érzés jelentkezhet. A kellemetlen érzés általában rövid ideig tart, és néhány percen belül elmúlik. Néhány embernél ez az érzés néhány órán belül vagy másnap újra érezhető. Ezek a tünetek általában olyan panaszok, amelyek arra utalnak, hogy a szívizom nem kap elegendő oxigént, ezért óvatosan kell eljárni, mivel sürgős orvosi beavatkozásra lehet szükség.
2. Utalt fájdalom: A szorító érzés és a mellkasi fájdalom a szívroham során a test különböző részein tükröződhet. A legtöbb szívrohamon áteső embernél a mellkasi fájdalom a bal karba sugárzik. Ezen a területen kívül vannak olyan emberek, akik fájdalmat tapasztalnak olyan területeken, mint a vállak, a hát, a nyak vagy az állkapocs. Nők szívinfarktusa során óvatosan kell eljárni, mivel a fájdalom az alsó hasban és a mellkasban is tükröződhet. A felső hátfájás egy másik tünet, amely gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál.
3. Izzadás: A túlzott izzadás, amely tevékenység vagy edzés közben nem jelentkezik, olyan tünet, amely különféle szívproblémákat jelezhet. Néhány embernél túlzott hideg izzadás is előfordulhat.
4. Gyengeség: A szívroham során fellépő túlzott stressz fáradtságot és gyengeséget okozhat. A gyengeség és a légszomj olyan tünetek, amelyek gyakrabban fordulnak elő nőknél, és a válság előtti időszakban több hónappal korábban is megjelenhetnek.
5. Légszomj: A szívműködés és a légzés szorosan összefüggő események. A légszomj, amelyet a személy légzési tudatosságaként határoznak meg, egy fontos tünet, amely abból adódik, hogy a szív nem képes elegendő vért pumpálni válság idején.
6. Szédülés: A szédülés és a szédülés a szívroham tünetei közé tartozik, amelyek általában nőbetegeknél fordulnak elő. Ezeket a helyzeteket nem szabad normálisnak elfogadni, és nem szabad figyelmen kívül hagynia az őket átélő személynek.
7. Palpitáció: Azok az emberek, akik szívroham miatti szívdobogásról panaszkodnak, intenzív szorongásos állapotban vannak. Vannak, akik nem csak a mellkasban, hanem a nyak területén is leírhatják ezt a szívdobogásérzést.
8. Emésztési problémák: Vannak, akik a válság előtti időszakban különféle emésztési panaszokat tapasztalhatnak, amelyek rejtett szívinfarktus tünetei. Óvatosan kell eljárni, mivel az emésztési problémák, például az emésztési zavarok és a gyomorégés hasonlóak lehetnek egyes szívinfarktus tünetekhez.
9. Lábak, lábfejek és bokák duzzanata: A testben felhalmozódó folyadék hatására láb- és lábszárduzzanat alakul ki. Ez a szívelégtelenség súlyosbodásának jele lehet.
10. Gyors és szabálytalan szívverés: Azt mondják, hogy a szapora vagy szabálytalan szívverést komolyan kell venni.
11. Köhögés: A tartós és folyamatos köhögés szívroham jele lehet. Ennek oka a véráramlás a tüdőben. Egyes esetekben a köhögést vér kísérheti. Ilyen helyzetben fontos, hogy ne vesztegessük az időt.
12. Hirtelen testtömeg-változás - súlygyarapodás vagy -csökkenés: A hirtelen súlygyarapodás vagy -csökkenés növeli a szívroham kockázatát. Az étrendben bekövetkezett hirtelen változások a koleszterinprofil ingadozásait is okozhatják. Megfigyelték, hogy a szívinfarktus kockázata a következő években megnő azoknál a középkorú egyéneknél, akik rövid időn belül 10 százalékot vagy többet híznak.

A szívroham jelei nőknél

A férfi nem a szívbetegségekre való hajlam kockázati tényezője. Ugyanakkor a férfiak korábban is kaphatnak szívrohamot, mint a nők. Bár a szívroham tünetei személyenként változhatnak, a férfiak szívroham tünetei általában klasszikus tünetekből állnak. A nők esetében kissé más a helyzet. Fontos tudni, hogy néhány nem klasszikus tünet, mint például a hosszú távú gyengeség, alvási problémák, szorongás és felső hátfájás, a nők szívrohamának tünetei közé tartoznak.

Melyek a szívroham típusai?

A szívroham, amelyet akut koronária szindrómaként (ACS) is definiálnak, 3 altípusra oszthatók. A STEMI, az NSTEMI és a koszorúér-görcs (instabil angina) alkotják ezt a három típusú szívrohamot. A STEMI olyan szívinfarktus mintázat, amelyben az EKG-vizsgálat során ST-szakaszként emlegetett területen emelkedés lép fel. NSTEMI típusú szívinfarktus esetén az elektrokardiográfián (EKG) nincs ilyen szegmens eleváció. Mind a STEMI-t, mind az NSTEMI-t a szívinfarktusok fő típusainak tekintik, amelyek meglehetősen károsak lehetnek a szívszövetre.

A STEMI a szívinfarktus egy fajtája, amely akkor következik be, amikor a szívszövet nagy részének táplálkozása a szívkoszorúerek teljes elzáródása következtében károsodik. NSTEMI-ben a koszorúerek részben elzáródnak, ezért az EKG-vizsgálat során az ST-szakasznak nevezett területen nem fordulhat elő változás.

A koszorúér-görcs rejtett szívrohamként ismert. Bár a tünetek hasonlóak a STEMI-hez, összetéveszthetők izomfájdalmakkal, emésztési problémákkal és különféle egyéb panaszokkal. Ha ez az állapot, amely a szív ereiben kialakuló összehúzódások miatt következik be, elér egy olyan szintet, amely megszakítja vagy jelentősen csökkenti a véráramlást, lappangó szívinfarktus tüneteket okozhat. Bár biztató, hogy ebben a helyzetben nem történik maradandó károsodás a szívszövetben, ez egy olyan helyzet, amelyet nem szabad elhanyagolni, mivel ez növeli a szívroham kockázatát a jövőben.

Mik a szívroham okai?

A szívinfarktus leggyakoribb okai közé tartozik a zsíros plakkok képződése a szívet tápláló erekben. Ezen a helyzeten kívül az erekben kialakuló vérrögök vagy repedések szívrohamot is okozhatnak.

Különböző tényezők hatására az erek belső falán zsírlerakódások, úgynevezett atherosclerosis felhalmozódhatnak, és ezek az állapotok a szívinfarktus kockázati tényezőjének számítanak:

• A dohányzás a legfontosabb ok, amely növeli a szívroham kockázatát. A szívroham kockázata csaknem háromszor nagyobb a dohányzó férfiak és nők körében.
• Minél magasabb a rossz koleszterinként definiált LDL szintje a vérben, annál nagyobb a szívroham kockázata. A magas koleszterintartalmú ételek, például belsőségek, soudjouk, szalámi, kolbász, vörös hús, rántott hús, tintahal, kagyló, garnélarák, teljes zsírtartalmú tejtermékek, majonéz, tejszín, tejszín és vaj kerülése csökkentheti a szívroham kockázatát.
• A cukorbetegség fontos betegség, amely növeli a szívroham kockázatát. A cukorbetegek többsége szívinfarktus következtében hal meg. Cukorbetegeknél romlik az érfalak rugalmassága, megemelkedhet a véralvadási szint, és könnyebbé válhat az ér belső felszínén lévő endotélsejtek károsodása. Óvatosan kell eljárni, mert inzulinrezisztencia esetén megnövekedhet a szívroham kockázata az egészségtelen táplálkozás és a fizikai aktivitás hiánya miatt.
• A megnövekedett nyomás az erekben (magas vérnyomás) egy másik olyan állapot, amely növelheti a szívroham kockázatát.
• Az életkor előrehaladtával az erek szerkezetének romlása és a károsodás növekedése következhet be. Ez növeli a szívroham kockázatát is.
• A nők ösztrogén hormonja védő hatást fejthet ki a szívroham kockázatával szemben. Ezért a szívinfarktus kockázatát magasabbnak tartják a férfiak és a posztmenopauzás nők esetében.
• Az elhízás növeli a szívroham kockázatát azáltal, hogy az erek működési zavarait, korai öregedést és érelmeszesedést okoz. A szívinfarktus kialakulásában fontosak a szénhidrát- és zsíranyagcsere zavarait okozó egyéb állapotok is, mint például a magas vérnyomás, a koleszterinszint és az elhízással járó cukorbetegség. Míg elhízás esetén az elhízás műtétet részesítik előnyben, a zsírszövet vékonyítására és csökkentésére előnyben részesíthetők az olyan módszerek, mint a lézeres zsírleszívás.
• Ha egy személy első fokú rokonainál, például anyánál, apánál vagy testvérnél szívroham fordult elő, megnő a szívroham kockázata.
• Óvatosan kell eljárni, mert a májban termelődő C-reaktív fehérje, homocisztein, fibrinogén és lipoprotein A vérszintjének emelkedése szintén összefüggésbe hozható a szívroham kockázatával.

Hogyan diagnosztizálható a szívroham?

Az EKG (elektrokardiográfia), amely dokumentálja a szív elektromos aktivitását, az egyik első olyan teszt, amelyet a lehetséges szívroham kimutatására használnak. A mellkasra és a végtagokra helyezett elektródákkal végzett vizsgálat során az elektromos jelek különböző hullámokban verődnek vissza a papíron vagy a monitoron.

Az EKG mellett különféle biokémiai elemzések is hasznosak lehetnek a szívinfarktus diagnosztizálásában. A válság során bekövetkezett sejtkárosodás miatt egyes fehérjék és enzimek, különösen a troponin, amelyek normálisan a szívsejtben találhatók, átjuthatnak a véráramba. Ezeknek az anyagoknak a szintjének vizsgálatával azt az elképzelést kapjuk, hogy a személy szívrohamot kaphat.

A szívinfarktus diagnosztizálásában az EKG-n és a vérvizsgálaton kívül olyan radiológiai vizsgálatok is alkalmazhatók, mint a mellkasröntgen, az echokardiográfia (ECHO), vagy ritka esetekben a számítógépes tomográfia (CT) vagy a mágneses rezonancia képalkotás (MRI).

Az angiográfia a szívinfarktus fontos diagnosztikai és kezelési eszköze. A vizsgálat során egy vékony drótot vezetnek be a kar vagy a comb vénáiba, és a képernyőn sötétnek tűnő kontrasztanyagon keresztül megvizsgálják a szívereket. Ha elzáródást észlel, az ér felnyitható ballonos alkalmazásokkal, úgynevezett angioplasztikával. Az ér átjárhatósága az angioplasztika után is fenntartható a ballontól eltérő stentnek nevezett drótcső használatával.

Melyek a szívroham kezelési módszerei?

A szívroham vészhelyzet, és amikor a tünetek jelentkeznek, teljes értékű kórházba kell jelentkezni. A szívrohamhoz kapcsolódó halálesetek túlnyomó többsége a roham kezdete utáni első néhány órában következik be. Ezért létfontosságú, hogy a beteget gyorsan diagnosztizálják, és a beavatkozást helyesen hajtsák végre. Ha szívrohamot kap, azonnal hívja a segélyhívó számokat, és jelentse helyzetét. Emellett a szívinfarktus kezelésében is fontos szerepet játszik a rendszeres ellenőrzés. Ha tájékoztatást szeretne kapni a szűrés módjáról, kapcsolatba léphet a kórházakkal.

A szívinfarktus miatt az ügyeletre érkező beteget a szükséges sürgősségi kezelések és vérhígítók beadása után kardiológushoz irányítják. Ha az orvos szükségesnek tartja, angiográfiát végezhet a beteg vénáinak ellenőrzésére. Az angiogram eredményétől függően, hogy gyógyszeres kezelésre vagy műtétre kerül sor, általában egy kardiológusból és egy szív- és érrendszeri sebészből álló tanács dönti el. Az angioplasztika, a stent és a bypass műtét a szívroham alapvető kezelési lehetőségei közé tartozik. A bypass műtét során a szív- és érrendszeri sebész egy másik testrészből vett ereket használ a szív sérült ereinek helyreállítására.

A világon az egyik vezető haláloknak számító szívinfarktus kockázati tényezőit 2 csoportban vizsgáljuk: módosítható és nem módosítható. Azok az életmódbeli változások, amelyek pozitívan járulhatnak hozzá a szív egészségéhez, úgy foglalhatók össze: a dohányzás abbahagyása, a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozás, a testmozgás, a cukorbetegség esetén a vércukorszint normál határon belüli tartása, a vérnyomás alacsonyan tartása és a képességek fejlesztése. az élet stresszének kontrollálására.

A szívbetegségek kockázatának csökkentésében az egyik legfontosabb lépés a dohányzás abbahagyása. A dohányzás a szívkoszorúér-betegség, a szívinfarktus és a szélütés egyik vezető kockázati tényezője. Az érelmeszesedéshez vezető folyamatban a dohányzás serkentheti a zsíros anyagok felhalmozódását az érfalban. A szíven kívül más szervek normális működését is negatívan befolyásolja a dohányzás. A dohányzás csökkentheti a jó koleszterinként ismert HDL mennyiségét és növelheti a vérnyomást. Ezen rossz tulajdonságok miatt a dohányzás után a vénákra plusz terhelés nehezedik, és az ember hajlamossá válhat különféle betegségekre. Bizonyított tény, hogy a dohányzás abbahagyása csökkenti a szívbetegségek kockázatát, és a leszokás hatásai közvetlenül kezdenek megmutatkozni. A vérnyomás csökkenésével javul a keringés, növekszik a szervezetben szállított oxigénellátás. Ezek a változások a személy energiaszintjének javulását is eredményezik, és könnyebbé válik a fizikai tevékenységek végzése.

A testmozgás és az egészséges testsúly megőrzése az egyik legfontosabb kérdés a vérnyomás szabályozásában és a különböző szívbetegségek megelőzésében. Napi 30 perc és legalább heti 5 nap edzés elegendő ahhoz, hogy fizikailag aktív maradjon. Nem szükséges, hogy a tevékenység nagy intenzitású legyen. A mozgással könnyebbé válik az egészségesnek tartott testsúly elérése. A kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozással támogatott fizikai aktivitás hozzájárul a túlsúlyból adódó szövődmények megelőzéséhez azáltal, hogy támogatja a szervezet normál működését, különösen a vérnyomás szabályozásában.

Nagyon fontos, hogy azok az emberek, akik korábban szívrohamot szenvedtek vagy hasonló betegséggel diagnosztizáltak, szigorúan betartsák az orvosuk által felírt gyógyszereket. Ha szívinfarktus tüneteit érzi, azonnal forduljon a mentőkhöz, és kérje a szükséges orvosi segítséget.

Egészséges napokat kívánunk.