Mik azok a reumás betegségek?

A reumás betegségek olyan gyulladásos állapotok, amelyek a csontokban, az izmokban és az ízületekben fordulnak elő. A reumás betegségek definícióján belül több mint száz betegség szerepel. Néhány ilyen betegség ritka, néhány pedig gyakori. Az ízületi gyulladás, az egyik gyakori reumás betegség, az ízületi fájdalomra, duzzanatra, bőrpírra és funkcióvesztésre utal. A reumás betegségeket multiszisztémás betegségekként határozzák meg, mivel az izmok és ízületek mellett más rendszereket is érintenek.

A reumás betegségek oka nem teljesen ismert. A fő felelős tényezők a genetika, az immunrendszer és a környezeti tényezők.

Melyek a reumás betegségek tünetei?

• Fájdalom, duzzanat, deformitás az ízületekben: Néha egyetlen ízület, néha több ízület is érintett lehet. A fájdalom nyugalomban jelentkezhet, vagy mozgással fokozódhat.
• Szinovitis az ízületekben (gyulladás és folyadék felhalmozódása az ízületi térben): Az ízületi folyadékban kristályok halmozódnak fel. Ez a helyzet nagyon súlyos fájdalmat okoz.
• Izom fájdalom
• Izomgyengeség
• Hát- és derékfájdalom
• Kiütések a bőrön
• Köröm változások
• A bőr keménysége
• Könnycsökkentés
• Csökkent nyál
• Szempír, csökkent látás
• Hosszan tartó láz
• Az ujjak sápadtsága
• Légszomj, köhögés, véres köpet
• Emésztőrendszeri panaszok
• A vesefunkciók romlása
• Idegrendszeri rendellenességek (bénulás)
• Vérrögképződés a vénákban
• Mirigyek a bőr alatt
• Nappal szembeni túlérzékenység
• Nehézségek leülni és lépcsőzni

rheumatoid arthritis

Rheumatoid arthritis, amely gyakori a felnőtteknél; Ez egy krónikus, szisztémás és autoimmun betegség. Számos szövetet és rendszert érinthet. A szinoviális folyadék túlzott növekedése az ízületi terekben deformációt okoz az ízületekben. A rheumatoid arthritis súlyos fogyatékosságokat okozhat a jövőben. A betegek kezdetben fáradtságot, lázat és ízületi fájdalmat tapasztalnak. Ezeket a tüneteket ízületi fájdalom, reggeli merevség és szimmetrikus duzzanat követi a kis ízületekben. A duzzanat leggyakrabban a csuklóban és a kézben fordul elő. Egyéb érintett ízületek a könyök, a térd, a lábfej és a nyakcsigolyák. Duzzanat és fájdalom jelentkezhet az állkapocs ízületében, így a betegek rágási zavarai lehetnek. A bőr alatti csomók rheumatoid arthritisben is előfordulhatnak. Csomók lehetnek a tüdőben, a szívben, a szemekben és a gégében. A rheumatoid arthritis a jövőben a szívmembránok gyulladásához vezethet. Folyadék halmozódhat fel a tüdőhártyák között. Szemszárazság fordulhat elő rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél. A nőknél gyakrabban előforduló rheumatoid arthritis diagnózisára nincs specifikus vérvizsgálat. A radiológia nagy jelentőséggel bír a diagnózisban.

A rheumatoid arthritis gyermekeknél észlelt formáját fiatalkori rheumatoid arthritisnek vagy Still-kórnak nevezik. A felnőttekéhez hasonló tüneteket mutató, fejlődést negatívan befolyásoló betegség 16 éves kor előtt jelentkezik.

A rheumatoid arthritis progresszív betegség. A rheumatoid arthritis kezelésének célja; Összefoglalva: fájdalomcsillapítás, ízületi pusztulás és egyéb szövődmények megelőzése, valamint a betegek napi tevékenységének folytatása. A gyógyszeres kezelés önmagában nem elegendő e célok eléréséhez. Betegoktatás és rendszeres ellenőrzés szükséges.

Osteoarthritis (ízületi reuma-meszesedés)

Az osteoarthritis egy progresszív, nem gyulladásos ízületi betegség, amely az ízületet alkotó összes szerkezetet, különösen a porcot érinti. Fájdalom, érzékenység, mozgáskorlátozottság és folyadékgyülem figyelhető meg az ízületekben. Az osteoarthritis előfordulhat egyetlen ízületben, kis ízületekben vagy több ízületben egyidejűleg. A csípő, a térd, a kéz és a gerinc a fő érintettségi terület.

Az osteoarthritis kockázati tényezői:

• Az incidencia jelentősen megnő 65 év felett
• Nőknél gyakoribb, mint férfiaknál
• Elhízottság
• Foglalkozási megterhelések
• Kihívást jelentő sporttevékenységek
• Korábbi károsodások és rendellenességek az ízületekben
• A fizikai gyakorlatok hiánya
• Genetikai tényezők

Az osteoarthritis kezdetben lassú és alattomos lefolyású. Sok ízületben előfordulhat, hogy nincsenek klinikai panaszok, amelyek gyakran patológiás és radiológiai osteoarthritises jellemzőket mutatnak. Ezért a beteg nem tudja meghatározni, mikor kezdődött a betegség. Amikor a betegség már tüneteket mutat, a következő panaszok jelentkeznek: fájdalom, merevség, mozgáskorlátozottság, ízületi megnagyobbodás, deformitás, ízületi elmozdulás és mozgáskorlátozottság. Az osteoarthritis fájdalma általában mozgással fokozódik, pihenéssel pedig csökken. Az osteoarthritis legtöbb esetben az ízületek merevségének érzetét írják le. A betegek ilyen módon írhatják le a nehézséget vagy a fájdalmat a mozgás elején. Az osteoarthritisben az ízületi merevség legjellemzőbb jellemzője az inaktivitás után fellépő merevség érzése. Az érintett ízületekben gyakran mozgáskorlátozás alakul ki. Az ízületek határain csontduzzanat és fájdalmas duzzanat jelentkezhet. Másrészt az osteoarthritises ízület mozgása során gyakran hallható durva krepitáció (ropogás).

Nincs specifikus teszt az osteoarthritis diagnosztizálására. Az osteoarthritis kezelésének célja a fájdalom csökkentése és a rokkantság megelőzése.

Spondylitis ankylopoetica

A spondylitis ankylopoetica általában a csípőízületben kezdődik a korai szakaszban, és a későbbi szakaszokban érinti a gerincet; Progresszív és krónikus betegség, melynek oka ismeretlen. A városban különösen reggel és pihenéssel növekszik; A tompa, krónikus fájdalom és mozgáskorlátozások, amelyek melegséggel, testmozgással és fájdalomcsillapítókkal csökkennek, a leggyakoribb tünetek. A betegek reggeli merevségben szenvednek. Szisztémás tünetek, például alacsony láz, fáradtság, gyengeség és súlycsökkenés figyelhető meg. Uveitis fordulhat elő a szemben.

Szisztémás lupusz erythmatosus (SLE)

A szisztémás lupus erymatosus egy számos rendszert érintő autoimmun betegség, amely környezeti és hormonális okok miatt fordul elő genetikai hajlamú egyénekben. Exacerbációkkal és remissziós időszakokkal halad előre. Az SLE-ben általános tünetek, például láz, fogyás és gyengeség figyelhetők meg. A betegek orrán és arcán megjelenő, napsugárzás hatására kialakuló lepkeszerű kiütés a betegségre jellemző. Ezenkívül fekélyek a szájban és különféle bőrkiütések is előfordulhatnak. A kéz, a csukló és a térd ízületi gyulladása is előfordulhat SLE-ben. A szívet, tüdőt, emésztőrendszert és szemet érintő betegség általában 20 éves kor előtt jelentkezik. A nőknél gyakrabban előforduló SLE-t depresszió és pszichózis is kísérheti.

Lágyszöveti reuma (fibromyalgia)

A fibromyalgia krónikus fájdalom és fáradtság szindróma néven ismert. A betegek reggel nagyon fáradtan ébrednek. Ez egy olyan betegség, amely rontja az életminőséget. Nőknél gyakoribb, mint férfiaknál. A stressz súlyosbítja a betegséget. A legfontosabb tünet a test egyes részeinek érzékenysége. A betegek reggel fájdalommal ébrednek, és nehezen ébrednek fel. Légzési nehézség és fülzúgás léphet fel. A fibromyalgia gyakrabban fordul elő perfekcionista és érzékeny embereknél. Ezeknél a betegeknél gyakoriak a depresszió, a memóriazavarok és a koncentrációzavar is. A betegek gyakran tapasztalnak székrekedést és gázproblémákat. A genetikai tényezők befolyásolják a betegség kialakulását. A fibromyalgia gyakoribb azoknál, akik gyermekkorukban érzelmi traumát éltek át. A fibromyalgia kezelésében a gyógyszerek mellett olyan kezeléseket is alkalmaznak, mint a fizikoterápia, masszázs, viselkedésterápia és regionális injekciók.

Behcet-betegség

A Behçet-kór egy olyan betegség, amelyet a szájban és a nemi szervekben kialakuló fekélyes sebek, valamint a szem uveitise jellemez. Úgy gondolják, hogy genetikai és környezeti tényezők miatt fordul elő. A Behçet-kór férfiaknál és nőknél egyaránt előfordul. Férfiaknál gyakoribbak a szemleletek és az érrendszeri érintettség. A Behçet-kór leggyakrabban 20 és 40 éves kor között fordul elő. A Behçet-kór, amely ízületi gyulladást okozhat az ízületekben, vérrögképződéshez vezethet a vénákban. A Behçet-kór diagnózisa a klinikai tünetek alapján történik. A betegség krónikus lefolyású.

Köszvény

A köszvény egyrészt anyagcsere-betegség, másrészt a reumás betegségek közé tartozik. A szervezetben egyes anyagok, különösen a fehérjék, húgysavvá alakulnak, és kiürülnek a szervezetből. A húgysav fokozott termelése vagy károsodott kiválasztódása következtében a húgysav felhalmozódik a szövetekben, és köszvény lép fel. A húgysav különösen az ízületekben és a vesékben halmozódik fel. A betegség tünetei közé tartozhat az ízületi duzzanat és fájdalom, éjszakai ébredés fájdalom miatt, derék- és hasi fájdalom, valamint vesekőképződés, ha veseelégtelenség van. A rohamokban előrehaladó köszvény gyakoribb azoknál, akik túlzott mennyiségű vörös húst és alkoholt fogyasztanak.